Mit tud a Líbia utazás?
Az észak-afrikai Líbia utazás előtt terítsünk ki egy térképet és nézzük meg, hova is megyünk. Líbia olyan országokkal határos, mint Algéria, Tunézia, Niger, Csád és Szudán, Egyiptom. Turisztikai szempontból nem javasolt terület (2019-es adatok alapján), mivel az országban folyamatosak a fegyveres összetűzések. Ennek ellenére gondosan és a biztonsági javaslatoknak megfelelően szervezett utazás keretében és érvényes vízummal felfedezhetjük. A helyiek a sokszor problémás belpolitikai állapotok ellenére nagyon barátságosak egymással és az oda utazókkal is. Jellemző rájuk a tolerancia, a diszkréció és a találékonyság. Szeretik a szülőföldjüket, ezért nagyon kevés az olyan afrikai, európai, ázsiai vagy amerikai bevándorló, aki innen érkezik. Éppen ennyire fontos számukra a család és a rokonság is. Vendégszeretetüket is jól példázza, hogy nagyon sokat jelent nekik a közös ünneplés, a szabadban töltött közös idő, esemény. Ha politikailag nem is tartozott hozzá, de elért ide Egyiptom kulturális befolyása. Idővel a partvidéken letelepedtek föníciaiak, görögök, majd rómaiak, később arabok. A sivatag megőrizte mindezen népek nyomait.
Látnivalók a Líbia utazás során
Rengeteg, az UNESCO kulturális világörökség közé sorolt látványosság található, amelyeket egyszer az életben mindenképp érdemes látni. Az aktuális helyeztek miatt ezek a közelmúltban veszélyeztetett kategóriába kerültek. Mik lennének ezek? A Leptis Magna régészeti lelőhely, a Sabratha régészeti lelőhely, a Cyrene régészeti lelőhely, a Tadrart Acacus sziklafestményei és a Ghadames óváros. A természeti csodákról is szót kell ejtenünk, hiszen itt található a híres Szahara legnagyobb egybefüggő homoksivataga, a Líbiai-sivatag és a Nagy-homoktenger. A múltban sok felszíni víz volt az országban, de ez már sajnos nem mondható el róla. Az Akkakusz-hegység lélegzetelállító geológiai képződményeket ígér és a végtelen félsivatagos és sivatagos láthatárokat filmekbe illő oázisok törik meg. Műholdfelvételekről vagy repülőről a sivatagi, kör alakú öntöző-területeket is megcsodálhatjuk, ahol búzát, datolyát, citrust-és gyümölcsféléket, valamint olívabogyót termesztenek. Helyenként fügét és szőlőt is nevelnek a hegyvidékes részeken.
A Líbia utazás ékköve: Leptis Magna
A Leptis Magna a Líbia utazások egyik leghíresebb archeológiai területe. Még a föníciaiak alapították és az állandó törzsi támadások ellenére fontos kereskedelmi központként működött. Az első században a Római Birodalom része volt, s fénykorát is az uralmuk alatt élte. Septimius Severus uralkodása alatt bővült a helyi kikötő, új császári fórumot is felhúztak a líbia utazások elsőként említett római városba és hőforrásait oszlopos sugárúttal kötötték össze. A Líbia utazás első állomása a birodalomhoz csatolt területek közül is kiemelkedett. A várostervezés máig lenyűgözi a régészeket. i. e. 4. századi hanyatlása után, az arab inváziók hatására elnéptelenedett, s feledésben maradt egészen az 1920-as évekbeli ásatásokig. A lenyűgöző romváros legfontosabb mai is látható részei a fórum, a Severus diadalív, a „régi fórum” Roma, és Augustus templomával, a piac, egy Augustus korabeli színház, a kereskedők negyede és a Hadrianus korabeli fürdők. Líbiában járva feltétlen meg kell látogatnunk.
A Líbia utazás során világörökség részét fedezzük fel – Cyrene
Ugyanolyan ismert, s nem kevésbé lenyűgöző a Cyrene régészeti helyszín, amelyet 1982-ben tártak fel. 2016-ban került fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. A líbiai kisvárost Égei-tengerben fekvő Théra sziget lakosai népesítették be. Ez a sziget ma Szantoriniként ismert. Gyarmatként a hellenisztikus világ egyik legfontosabb központjává nőtte ki magát, s Nagy Sándor halála után a Római Birodalomhoz csatolták. A város befolyását egészen 365-ig meg tudta őrizni, utána viszont gyors hanyatlásnak indult és hamarosan elnéptelenedett. A Líbia utazás kiemelt látnivalójaként feltétlenül rá kell kerülnie a bakancslistánkra. A romos városban három épületegyüttes található az i. e. 4. századi Apollon-szentély, az Akropolisz és az Agora, valamint az ókor egyik legkiterjedtebb és legváltozatosabb nekropolisza. A többi fennmaradt épület az i. e. 5. században emelt Zeusz-templom, az i. e. 6. századi Artemisz-templom, a görög színház, amit Hadrianus idejében amfiteátrummá alakítottak, az Agora mellett álló Démétér-szentély, az Odeon, és a fórum. Ezenkívül a déli kapu közelében látható a római színház és a mozaikokkal díszített kora keresztény bazilika.
A Líbia utazás természeti kincsei – Akkakusz-hegység
És persze ott van a Líbia utazás egyik csúcspontja, az ország hatalmas hegyvonulatának, az Akkakusz-hegységnek a sziklarajzai is, amit szintén látnunk kell, ha oda utazunk. A Líbia délnyugati részén fekvő sziklás Akkakusz-hegységben több ezer sziklarajzot azonosítottak, amelyek közül a legrégebbi i. e. 12000 körül a legújabb i. e. 100 körül készülhetett. Ezek a rajzok sok minden elmesélnek a terület növény-és állatvilágában bekövetkezett változásokról és az ott élő népek szokásairól. Egyes képeken felismerhető az egyiptomi kulturális hatás is. És az 1500 körül készült rajzokon háziasított lovat is láthatunk. Ezeknek köszönhetően a régészek megtudhatták, hogy ekkorra már elsivatagosodott az ország. A sziklarajzokon kívül a környék különleges természeti formái a homokkőből kiemelkedő sziklatornyok, a homokdűnék és a régebbi folyók által kialakított hasadékok. Igazán kalandos túrában lehet részünk.
Líbia utazás római emlékek után – Ghadamest
A Líbia utazás végén, záróakkordként a Líbia, Tunézia és Algéria hármas határánál fekvő Ghadamest, az ókori Chydamust a rómaiak építették helyőrségi városnak. A bizánci korban püspöki székhelyként működött, majd az arabok elfoglalták. Fontos kereskedelmi csomópont volt. Az itt megpihenő karavánok többek között gyapotot, cukrot, rabszolgákat, aranyat, bőrt és elefántcsontot szállítottak. A városi romok hosszú történeteket mesélnek a régi városépítési szokásokról is.